Útmutató · Étterem nyitása
Étterem nyitása: engedélyek, NTAK és a sorrend, amelyen sok múlik
A bérleti szerződés aláírva, a konyha félig kész, a séf már próbafőz. A papírmunka ilyenkor egy hosszú, rendezetlen listának tűnik: jegyző, NTAK, élelmiszerlánc, pénztárgép, allergének. Pedig a lépéseknek sorrendje van, és ha rossz helyen kezded, heteket veszíthetsz. Ez az útmutató a jogszabályok és a hatóságok saját oldalai alapján rakja sorba, mi jön mi után.
Megjelent: · Gyakorlati útmutató, nem jogi és nem adótanácsadás.
Előbb az NTAK, utána a jegyző
A legtöbben a jegyzővel kezdenék, hiszen a kereskedelmi tevékenységet ott kell bejelenteni. Az NTAK oldala szerint azonban a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének — legyen tulajdonos vagy bérlő — a tevékenység megkezdése előtt regisztrálnia kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban, és az önkormányzati nyilvántartásba vételt az NTAK-regisztráció után, az NTAK-regisztrációs szám birtokában lehet kezdeményezni.
A regisztráció két lépés: először a központi, utána az ágazati. A központi regisztráció működési adatai között meg kell adni az előző lezárt üzleti év nettó árbevételét; ha a céged most alakult, és még nincs lezárt üzleti éve, ezt a mezőt a könyvelőddel együtt töltsd ki. Az árbevétel alapján a rendszer megmondja, mikortól kell adatot szolgáltatnod. A végén megkapod a regisztrációs számot, amely két betűből és nyolc számjegyből áll.
Ha a jegyző ellenőrzéskor azt látja, hogy a regisztráció elmaradt, az NTAK oldala szerint a működést megtilthatja, és bírságot szab ki. Ezt a lépést tehát nem lehet a nyitás utánra hagyni.
A kereskedelmi bejelentés: mit kér a jegyző
A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 2. § b) pontja szerint a vendéglátásnál a tevékenység helye szerinti jegyző a kereskedelmi hatóság; Budapesten az NTAK oldala szerint a kerületi jegyző. A bejelentésnek a rendelet 1. mellékletének A) pontjában felsorolt adatokat kell tartalmaznia. Egy étteremnél ezek közül ezeket érdemes előre összeszedni:
- a cég adatai: név, székhely, cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám;
- az üzlet címe, helyrajzi száma, elnevezése, alapterülete és a nyitvatartás;
- a helyiség használatának jogcíme — a 6. § (8) bekezdése szerint ezt igazolni is kell, például a bérleti szerződéssel;
- az üzlettípus a rendelet 4. melléklete szerint, és a befogadóképesség;
- nyilatkozat arról, hogy az adatszolgáltatás kezdetekor rendelkezni fogsz a szükséges vendéglátó szoftverrel;
- a vásárlók könyvének azonosító adatai és a használatba vétel napja;
- az NTAK-regisztrációs szám;
- nyilatkozat arról, hogy folytatsz-e szeszesital-kimérést.
Az üzlettípus nem formaság. A 4. melléklet tizenegy típust sorol fel, köztük az éttermet, a büfét, a cukrászdát, a kávézót, a bárt, kocsmát, borozót és a gyorséttermet. Ettől is függ, mely szabályok vonatkoznak rád: a felszolgálási díj havi szétosztásának bővített lehetősége például csak az étteremként vagy cukrászdaként nyilvántartott üzleteké.
A rendelet 6. § (2c) bekezdése szerint a vendéglátó üzlettípusokra vonatkozó bejelentés másolatát a jegyző feltölti az NTAK-ba. Az NTAK oldala szerint a működési engedély számát és a szolgáltatás megkezdésének napját utána neked kell kiegészítened az NTAK-ban, és a nyitvatartásnak meg a névnek egyeznie kell azzal, amit a jegyző nyilvántartásba vett. Ha később bármelyik adat változik, a 6. § (4) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni.
Élelmiszer-biztonság: FELIR-azonosító és HACCP
Az étterem élelmiszer-vállalkozás, ezért az élelmiszerláncról szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) is vonatkozik rá. A 38/B. § szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a bejelentés alapján nyilvántartásba vesz, és a nyilvántartásba vétel igazolására FELIR-azonosítót állapít meg. A 38/C. § (1) bekezdése szerint nyilvántartásba nem vett szereplőtől tilos vásárolni, ezért a beszállítóidtól is érdemes elkérni a FELIR-azonosítójukat, mielőtt először vásárolsz tőlük.
A nyilvántartott élelmiszer-vállalkozás a 47/B. § szerint évente felügyeleti díjat fizet. Hogy a bejelentést pontosan melyik felületen és melyik hivatalnál teszed meg, arról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a járási hivatal ad naprakész tájékoztatást; kérdezd meg őket, mielőtt a konyhát üzembe helyezed.
A higiéniáról a 852/2004/EK rendelet szól. Az 5. cikk szerint az élelmiszer-vállalkozó a HACCP-elveken alapuló, állandó eljárást vezet be és tart fenn: azonosítja a veszélyeket és a kritikus pontokat, határértéket és ellenőrzést rendel hozzájuk, előre eldönti, mit tesz, ha valami elcsúszik, és mindezt a vállalkozás méretéhez illő dokumentumokkal és nyilvántartásokkal igazolja. A hűtők hőmérsékleti naplója és a beérkező áru ellenőrzése az első héttől része a konyha napjának.
Pénztárgép, vendéglátó szoftver, kártyás fizetés
Az étteremnek online pénztárgép kell, és aki most vásárol, annak érdemes a 2028. július 1-jei e-pénztárgépes átállással együtt döntenie: erről a pénztárgépes útmutató szól.
Az NTAK felé csak olyan vendéglátó szoftver küldhet adatot, amely rendelkezik a Magyar Turisztikai Ügynökség igazolásával. Hogy a te árbevételeddel mikortól és milyen szoftverrel kell adatot küldened, azt az NTAK-ról szóló útmutatónk részletezi.
A kereskedelemről szóló törvény 5/F. § (1) bekezdése szerint a pénztárgép-használatra kötelezett kereskedő biztosítja a vásárló számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását. A terminál vagy a telefonos kártyaelfogadás tehát a nyitás napjára kell, nem a második hónapra.
Az étlap és az allergének
A 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet a vendéglátásban forgalomba hozott ételekre is vonatkozik. A 4. § szerint a vendéget a vásárlás előtt kell tájékoztatni az allergénekről, könnyen elérhetően, jól láthatóan, írásban vagy elektronikusan. Az 5. § szerint szóban is lehet, ha folyamatosan jelen van egy felelős munkatárs, a tájékoztatás írásos dokumentumon alapul, és ki van függesztve, hogy szóban kérhető.
Ehhez a nyitás előtt kell egy ételenkénti allergénlista, amelyet a konyha karbantart, és egy belső rend arról, ki felel érte. A gyakorlati részletekről, a tizennégy allergénnel együtt, külön útmutató szól.
A nyitás sorrendje, egy listában
- 1
A helyiség és a cég
Bérleti szerződés vagy más jogcím a helyiségre, és a cég adatai. A jogcímet a jegyző kérni fogja.
- 2
NTAK: központi, majd ágazati regisztráció
A nettó árbevétel megadásával; a végén megkapod az NTAK-regisztrációs számot.
- 3
Kereskedelmi bejelentés a jegyzőnél
Üzlettípus, befogadóképesség, nyitvatartás, vásárlók könyve, szeszesital-nyilatkozat, a szoftverről szóló nyilatkozat és az NTAK-szám.
- 4
Élelmiszerlánc-nyilvántartás és HACCP
A FELIR-azonosító és a konyha HACCP-dokumentációja, mielőtt az első árut átveszed.
- 5
Pénztárgép, szoftver, kártyaelfogadás
A 2028-as e-pénztárgép-határidővel együtt mérlegelve, és úgy, hogy az elektronikus fizetés az első naptól menjen.
- 6
Az NTAK kiegészítése
A nyilvántartásba vétel után a működési engedély száma és a megkezdés napja; a név és a nyitvatartás egyezzen.
Amire a hivatal nem kérdez rá: a foglalások
A lista egyik pontja sem kérdezi, hogyan foglalnak nálad asztalt. Pedig a nyitóhét asztalai gyakran hetekkel előbb telnek meg, és az első vendégek a telefonodon vagy egy füzetben fognak landolni, ha nincs jobb hely.
- A Slotinában a saját foglalási oldalad az első naptól él: a vendég létszámot, napot, termet és időpontot választ, és kap egy linket, amellyel lemondhat vagy áthelyezheti a foglalását.
- A kinyomtatható QR-kártya a foglalási oldalt nyitja meg, így a nyitás előtti hetekben az ajtón és a szórólapon is foglalhatnak; a linkhez forrásszót tehetsz, és látod, honnan jöttek a foglalások.
- Az asztaltérképet valódi méretben rajzolod meg, a szervizeket, az asztalidőket és a konyha tempóját szabályként adod meg, és a nyitóestén a pult tableten mutatja, ki érkezik és hová ül.
- Ha egy korábbi helyről hozol vendéglistát, a régi rendszer exportját betöltheted. A foglalások után jutalékot a Slotina nem kér.
Étterem nyitása: röviden
Mi az első lépés: az NTAK vagy a jegyző?
Az NTAK. Az NTAK oldala szerint a regisztráció a tevékenység megkezdése előtt kötelező, és a jegyzőnél a nyilvántartásba vételt az NTAK-regisztrációs szám birtokában lehet kezdeményezni.
Engedélyt kell kérni egy étterem megnyitásához?
A vendéglátás kereskedelmi tevékenységét a jegyzőnél kell bejelenteni, a 210/2009. Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt adatokkal; a jegyző ez alapján veszi nyilvántartásba az üzletet. Mellette ott van az NTAK-regisztráció és az élelmiszerlánc-felügyeleti nyilvántartás.
Mennyi idő alatt végez a jegyző?
A 210/2009. Korm. rendelet 2/A. § (2) bekezdése szerint a rendelet szerinti eljárások ügyintézési határideje 20 nap. Érdemes ezzel a nyitás dátumánál számolni.
Mi az a FELIR-azonosító?
Az élelmiszerlánc-felügyeleti nyilvántartás azonosítója. Az Éltv. 38/B. §-a szerint a hatóság a bejelentés alapján nyilvántartásba vesz, és ezt a FELIR-azonosítóval igazolja.
Források (2026. november 4-én ellenőrizve)
- NTAK — Vendéglátás: regisztráció a tevékenység megkezdése előtt, a regisztrációs szám, az önkormányzati nyilvántartásba vétel sorrendje
- 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, 2. § b), 2/A. § (2), 6. § (1), (2c), (4), (8), 1. melléklet A), 4. melléklet
- 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.), 23. § (2), 35. § (2), 38/B. §, 38/C. § (1), 47/B. § (2) c)
- 852/2004/EK rendelet az élelmiszer-higiéniáról, 5. cikk
- NAV — E-pénztárgép-használat: online pénztárgép vagy hardveralapú e-pénztárgép, átállás 2028. július 1-jétől
- 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről, 5/F. § (1)
- 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet, 4–5. §
Online asztalfoglalás a saját oldaladon · Asztaltérkép valódi méretben · Árak
NTAK és asztalfoglalás: mit kell jelenteni · E-pénztárgép 2028-ig · Allergének az étlapon · Terasz-szezon · Minden útmutató